Edda

Koelykoed voltam

Edda
Karodon vittél évekig,
Akaratod rabja voltam.
A vagyak bennem egyre nõttek,
Elfelejtem, hogy kölyköd voltam.

Hiaba hivnal megtört szivvel,
Elnyeltek a sûrû varosok.
A tûzfalakra irtam éjjel:
Engem ne varjatok!

Kölyköd voltam, véredbõl lettem.
Kölyköd voltam, nem értettél engem.
Emléked mégis fogva tart, el nem enged.
Rossz hold kelt föl, mikor a kölyköd lettem.
Rossz hold kelt föl.

A régi dolgok sorra elvonultak,
Percrõl-percre messzebb jutok.
Terheim hegyekké nõttek,
Áttörni rajtuk nem tudok.

Szarnyaira vett a vagy,
És nem mondhatok neked mast:
A reményt soha fel ne add!
Megveted még hideg agyamat.
Megveted még hideg agyamat.

Rossz hold kelt föl, mikor a kölyköd lettem.
Rossz hold kelt föl.
Rossz hold kelt föl, mikor a kölyköd lettem.
Rossz hold kelt föl.

Encontrou algum erro na letra? Por favor envie uma correção clicando aqui!