Egyszeri ernőAznaposan a nagyszobában egy őszi délelőtt Ernőnek beugrik valami,
ahogy ott ül a kép előtt. A falon majdnem életnagyságú fénykép, rajta
erdő, hegy és ég, hősünk mostan belelép. Fejét forgatva előremászik és
nem sokára hitetlenkedve néz vissza az Egyszeri szobára. Egyszer volt,
hol nem volt, volt egyszer egy világ, ahol lehet hogy túl sokat
játszottunk ki kicsodát. Egy régen elmúlt délután fényében fürdöm én,
tegnapok oly furcsa hangjait hozza felém (a szél).
ahogy ott ül a kép előtt. A falon majdnem életnagyságú fénykép, rajta
erdő, hegy és ég, hősünk mostan belelép. Fejét forgatva előremászik és
nem sokára hitetlenkedve néz vissza az Egyszeri szobára. Egyszer volt,
hol nem volt, volt egyszer egy világ, ahol lehet hogy túl sokat
játszottunk ki kicsodát. Egy régen elmúlt délután fényében fürdöm én,
tegnapok oly furcsa hangjait hozza felém (a szél).
Erno únicoAznaposan na sala de estar em uma manhã de outono, Erno ele cai alguma coisa,
como ele se senta na frente da imagem. A parede é quase fotografia em tamanho real sobre ele
florestas, montanhas e céu, nosso herói agora ele entra. Virando a cabeça para a frente e subir
Logo incrédulo olha para trás para um único quarto. Era uma vez,
Era uma vez, houve uma vez um mundo onde você pode ter muito
Quem é quem jogamos. Uma luz recente tarde banhando meu passado,
ontem é tão sons estranhos me fazer (o vento).
como ele se senta na frente da imagem. A parede é quase fotografia em tamanho real sobre ele
florestas, montanhas e céu, nosso herói agora ele entra. Virando a cabeça para a frente e subir
Logo incrédulo olha para trás para um único quarto. Era uma vez,
Era uma vez, houve uma vez um mundo onde você pode ter muito
Quem é quem jogamos. Uma luz recente tarde banhando meu passado,
ontem é tão sons estranhos me fazer (o vento).
Encontrou algum erro na letra? Por favor envie uma correção clicando aqui!